Fogyókura és diéta

Fogyókúra birodalom

Fogyókúra és éhség

woman eat food addiction health vl vertical 218x300 Fogyókúra és éhség

diéta vagy éhezés?

Szakemberek tömege győzköd minket arról, hogy az evést meg kell tanulnunk elsősorban biológiai szükségletként kezelni, pedig az étkezés már az ősember esetében is jóval többet jelentett puszta táplálékfelvételnél. A modern ember ha eszik, a legritkábban teszi azért, mert valóban éhes. Pontosabban éhes, csak nem mindig táplálékra.

Életünk az étel, jobban mondva a szánk körül forog. Eszünk, ha ünnepelünk, étellel oldjuk a feszültséget, ha bánat ér vagy dühösek vagyunk, vagy éppen ellenkezőleg, annak megtagadásával szeretnénk kicsit kivonni magunkat a forgalomból. A XXI. század ételhez való viszonya ellentétes vonásokat mutat. Egyrészt lealacsonyítjuk az evést táplálékfelvételre, másrészt egyre több, a gasztronómiát csodaként magasztaló szakácskönyv lát napvilágot. Az egyik oldal azt mondja, habzsold az életet és vele együtt a finomabbnál finomabb falatokat, másrészről azt halljuk, tartsunk mértéket mindenben, és jól válogassuk meg, mit csúsztatunk le a torkunkon.
Soha annyi étkezési rendellenéseggel nem találkoztak az orvosok, mint napjainkban, a bulimiás és anorexiás nők mellett megjelentek az érintett férfiak, azaz a manorexiások. A nők nagy többségének élete túlevésekből és drasztikus fogyókúrás szakaszokból áll, nem tudni, mire költünk többet: drága falatokra vagy még drágább fogyókúrás szerekre. A második évezred küszöbe a Mohó sapiens szűnni nem akaró sóvárgásának kora – állítja Forgács Attila Az evés lélektana című könyvében. A civilizáció olyan sok problémára talált megoldást – hogy lehet, hogy a legalapvetőbb szükségletünk, az evés mégis ennyi gondot okoz nekünk?
Az vagy, amit megeszel
Aki él, az eszik. Már az újszülött napjának is a szoptatások a csúcspontjai, később leggyakrabban orális jutalmakkal, rágógumival, csokival tanítják a gyerekeket jó modorra. A fejlett társadalmakban az éhség a legritkább motiváció az étkezésre, sokkal gyakoribb, hogy unalomból, magányunkban, szomorúságunkban vagy dühünkben falatozunk, így szeretnénk elmenekülni a valóság megoldatlan problémái elől. Arra, hogy mennyire nem a tápértékük miatt fogyasztunk egyes ételeket, a legjobb bizonyíték az édességfüggőség. A nassok üres kalóriákon kívül semmilyen hasznos tápanyagot nem tartalmaznak, de az anyatejet idéző édes íz a szeretetet és a jutalmat jelképezi számunkra.
Az evés örömforrás, ám aki mértéktelenül csillapítja érzelmi éhségét finom falatokkal, előbb-utóbb a fogyókúra csapdájában találja magát. Még ha tartósan sikerül is a súlycsökkentés, ez akkor sem jelent automatikus boldogságot – a kutatások szerint inkább a depresszió lesz gyakoribb vendég a nagy tömegtől megszabadultak körében. A test méretének ugyanis lelki jelentősége is van. A térben elfoglalt hely hatalmi pozíciónkat is mutatja, a vékony ember sokkal kisebb részt sajátít ki magának a térből, mint egy kövérebb. Az állatok úgy készülnek a harcra, hogy megnövelik testük méretét, a halak felfújják magukat, a madarak tollaikat az égnek meresztik. Mi hát az oka annak, hogy manapság mégis inkább a csenevész modellek vannak divatban?
A nőideál ma a külsejével nem hatalmat, inkább gyermeki ártatlanságot sugall: csípője nem kerekded, hanem élesen csontos, vállai szögletesek, a mi kultúránkban a gömbölyded idomok egyedül a mellek esetében megengedettek. A feministák álláspontja szerint a szépségipar lényegében nem más, mint a nők elnyomásának legújabb eszköze. Egy nő lehet vezető a munkahelyén, elérhet bármit, de csupán öt kilónyi súlytöbblet is okot adhat arra, hogy ne érezze kívánatosnak és sikeresnek magát. Ahhoz, hogy az ideális testképnek megfeleljen, a modern nő megvonja magától az élvezeteket, holott aki tartósan éhezik, sokkal agresszívebb, mert a lelket védelembe burkoló hájréteg is hiányzik róla. A kövér emberek gyakran azért nyugodtabbak sovány társaiknál, mert negatív érzelmeiket a táplálékkal együtt nyelik le, a plusz kilók pedig, bár látszólag önbizalomhiányt okozhatnak, lelkünk legmélyebb rétegeiben éppen a hatalom érzetét keltik.
Szex- és hataloméhség
Az evés hatalom, hiszen amikor táplálkozunk, győzedelmeskedünk a világ felett, magunkévá tesszük annak egy részét. A kövér emberek gyakran belső bizonytalanságukat akarják kompenzálni azzal, hogy a világból nagyobb részt tudnak magukénak, azaz nyelnek le. Ennek mellékhatásaként a testük is nagyobb lesz, ami a tudatalatti szintjén fölényt jelent vékonyabb társaiknál. Míg sokáig úgy gondolták, hogy a túlevés leggyakoribb motivációja a szeretethiány, a mai álláspont szerint az agresszió legalább annyira lehet indíték. A szánkkal lehet csókolni és harapni is. Ez utóbbit korán megtanuljuk elfojtani. Szorult helyzetben vagy dühünkben azonban dolgozik bennünk az ősi ösztön, használnunk kell a fogainkat – és mi másra is használhatnánk hát őket, mint őrlésre. Így ha a civilizált ember mérges, ahelyett, hogy a főnökébe harapna, inkább egy bagettet választ.

forrás: ELLE magazin 2006 június

Fogyókura és diéta bejegyzés adatai

Dátum
2009 október 27.

Fogyókura és diéta cikk beküldő
admin

Fogyókura és diéta kategória

Hozzászólok